Egységes szerkezetű alapszabály

 

Egységes szerkezetű alapszabály letölthető innen.
 

 

 

A TÓTKOMLÓSI ROZMÁR SZENIOR ÚSZÓ KLUB
EGYESÜLET
 
2014. október 11  napján kelt
Alapszabály módosítással
egységes szerkezetbe foglalt
 
ALAPSZABÁLYA
 
 
 
I. Általános rendelkezések
 
1. §
 
Az Egyesület neve: Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület
Székhelye: 5940 Tótkomlós, Zámenhof u. 5.
Működése kiterjed: Tótkomlós, Békéssámson, Kardoskút, Pitvaros, Nagyér, Ambrózfalva, Mezőhegyes, Kaszaper, Szarvas, Orosháza, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza közigazgatási területére, a versenyek esetében pedig az ország egész területére. Az egyesületbe tagként bejelentett lakóhelytől függetlenül bárki felvehető, aki a vonatkozó feltételeknek megfelel.
 
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek hozzájárulásaiból és a megrendezésre kerülő versenyek bevételeiből fedezi.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
 
2. §
 
Az egyesület célja és feladatai
 
2.1. Az egyesület önkormányzati elven működő civil szervezet. Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.
 
2.2. Az egyesület célja: A működési területén a felnőtt korosztály megfelelő szabadidős és versenyszerű tevékenységének a biztosítása. A szenior korosztályú úszók támogatása és érdekképviselete, edzési lehetőségeinek megteremtése. Szenior úszóversenyek és táborok szervezése, megrendezése és lebonyolítása a helyi fürdőben. Az országos, területi, meghívásos, helyi rendezésű és egyéb versenyeken indulók támogatása.
 
Az egyesület céljai elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:
 
            - sport,
            - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés.
 
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból nem csak tagjai, hanem bárki részesülhet.
 
Az egyesület a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: sporttörvény) 49. § c) és e) pontja szerint állami feladatként meghatározott azon közfeladatot is ellátja, mely szerint elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, illetve az esélyegyenlőség jegyében támogatja a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját.
Az egyesület a tevékenységével a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 15. pontjában helyi közfeladatként meghatározott sport ügyet is ellátja.
Az egyesület az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1) és (2) bekezdése szerint egészségmegőrzési és betegségmegelőzési közhasznú tevékenységet is folytatja.
 
Az egyesületnek ezen feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.
 
2.3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól és politikai szervezetektől független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, illetve önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
 
2.4. Az egyesület tevékenységével támogatja Tótkomlós Városát, annak hírnevét öregbíti.
 
 
II. Szervezeti felépítés
 
3. §
 
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagfelvételről az Elnökség dönt. Az Elnökség elutasító döntése ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni, melyről a Közgyűlés a soron következő ülésén dönt. A közgyűlésre a tagfelvételi kérelmet benyújtó személyt is meg kell hívni, akinek megjelenése esetén biztosítani kell, hogy álláspontját kifejthesse.
 
3.2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki tevékenységével vagy anyagi hozzájárulásával az egyesület céljainak megvalósulását rendszeresen kívánja segíteni.
 
3.3. Az egyesületi tagság megszűnik:
            - a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
            - a kilépéssel
- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
            - a kizárással.
 
A kilépést írásban kell közölni a közgyűléssel. A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy magatartásával veszélyezteti az Egyesület céljának elérését. A kizárás iránti eljárás lefolytatását bármely tag kezdeményezhet az egyesület Elnökéhez (az elnök ellen kezdeményezett eljárás esetén az elnökség bármely tagjához) címzett előterjesztéssel. Az eljárást kezdeményező előterjesztés alapján az eljárás megindításáról, vagy megtagadásáról az Elnökség dönt a legközelebbi ülésén azzal, hogy az eljárás kezdeményezésétől számított 30 napon belül a döntést meg kell hozni. Az Elnökség az eljárás megindítása esetén vizsgálatot folytat le, melyre az eljárás alá vont tagot ajánlott, tértivevényes levéllel kell meghívni úgy, hogy azt legalább öt nappal a tárgyalás előtt megkapja. Ha a szabályszerűen meghívott személy nem jelenik meg úgy az eljárást a távollétében is le lehet folytatni. A vizsgálat eredményéről az Elnökség előterjesztést tesz a Közgyűlésnek, s annak ülését soron kívül összehívja. A közgyűlésre az eljárás alá vont személyt meg kell hívni, s biztosítani kell, hogy megjelenése esetén kifejthesse álláspontját. A Közgyűlés érdemi határozatot hoz, melynek során az érintett tag a döntés meghozatalában nem vehet részt. A határozatot minden esetben írásban, ajánlott, tértivevényes levélben kell megküldeni az eljárás alá vont személynek.
 
3.4. A tagok jogai és kötelezettségei
Az Egyesület minden tagja:
- azonos szavazati joggal rendelkezik
- részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában
- szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja
- az Egyesület minden tisztségére megválasztható
- köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni
- köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében (az egyesületi célokat jelen alapszabály és az időközben elfogadott konkrét programok tartalmazzák)
 
A pártoló tag az egyesület szerveibe nem választható és nem választhat, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, illetve köteles betartani az egyesület alapszabályát, végrehajtani a közgyűlés és az elnökség határozatait.
 
 
 
4. §
 
Az Egyesület szervei
 
A Közgyűlés és tisztségviselők
 
4.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell eltelnie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – kéri, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
 
A közgyűlés ülését az elnökség meghívó küldésével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A Közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja kivéve, ha a meghívottak száma alapján más arra alkalmas, de az egyesület székhelyéül szolgáló település helyiségében történő megtartásról rendelkezik az elnökség. A közgyűlést az elnök nyitja meg és vezeti, megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e, gondoskodik a jegyzőkönyvvezetőről és a hitelesítők megválasztásáról. 
Ha közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlésen minden tag gyakorolhatja szavazati jogát kivéve akivel szemben a 8/A.2. pontban foglalt kizáró körülmény áll fenn továbbá
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
 
A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az ülésen történtekre való utalást, a hozzászólások lényegét - a nyilatkozó személy megjelölésével -, valamint sorszámozással ellátva a testület döntéseit, határozatait. Az egyes döntéseknél fel kell tüntetni a döntést támogatók, az azt ellenzők és tartózkodók számát és ha lehet személyét. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, a jegyzőkönyvvezető írja alá és - a Közgyűlés által erre a célra választott - két tag is hitelesíti.
 
Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
 
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés összehívása az eredeti közgyűlés meghívójában történik úgy, hogy annak időpontja legalább az eredeti közgyűlést követő 1 óra, de legfeljebb 15 nap múlva legyen. A meghívóban utalni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
 
Az egyesület közgyűlései nyilvánosak.
 
4.2. A Közgyűlés határozatait – általában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.
 
A közgyűlésen hozott határozatokat az elnök hirdeti ki, ismertetve annak tartalmát és a szavazati arányokat.
 
4.3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
 
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
 
5. §
 
5.1. Az Egyesület  ügyvezető szervei:
Elnökség
Az egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár.
A Közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja.
 
A Közgyűlés első alkalommal
                                                           Kancsó János elnöknek
                                                           Dr. Kancsó Jánost alelnöknek
                                                           Hodálik Pált titkárnak megválasztotta.
 
 
Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
 
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlés alkalmával az Elnökség köteles beszámolni.
 
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) vállalásáról – a Közgyűlés felé megnyilvánuló tájékoztatási kötelezettség mellett dönteni.
 
Az Elnökség legalább két tag jelenléte esetén határozatképes.
 
Az Elnökség szükséghez képest, de legalább évente négyszer tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell eltelnie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet vagy szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség Ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével – két elnökségi tag jelenléte esetén egyhangú szavazással – hozza meg, kivéve azon eseteket, amikor az Alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
 
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
 
5.2. Az elnök jogai és kötelességei:
- a Közgyűlést bármikor összehívhatja
- ellenőrzi a kiadások számláit
- kiadja az ügyek intézéséhez szükséges meghatalmazásokat, megbízásokat
- harmadik személlyel való szerződések megkötése
- köteles a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe venni
- a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
- gyűjti és megőrzi az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációt.
 
5.3. Az alelnök jogai és kötelezettségei:
- az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza, e körben különösen:
- az Egyesület pénzeszközeiről, vagyonáról a kezelőket beszámolásra felhívhatja
. ellenőrzi a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármilyen címen befolyt összegek kezelését, illetve felhasználását.
 
5.4. A Titkár jogai és kötelessége
- az Egyesület pénzállományának kezelése
- számlák kezelése és nyilvántartása
- pénztárkönyv kezelése
- számlák hitelességének ellenőrzése
- az általa tapasztalt (észlelt) szabálytalanság esetén a Közgyűlés vagy az elnök értesítése.
 
 
6. §
 
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges kérdését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) továbbá a közgyűlés által kijelölt két tag, illetve az Elnökség ülésén jelenlévő elnökségi tagok.
 
A Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről „Határozatok Könyvét” kell vezetni, amelynek folyamatos aktualizálásáról az Elnök köteles gondoskodni.
A határozatok hitelesítésére nézve a jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok az irányadóak. 
A „Határozatok Könyvét” úgy kell vezetni, hogy abból a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek a tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – és ha lehetséges személye – megállapítható legyen.
 
6/A. §
 
6/A.1. Az egyesület szerveinek határozatait mindazokkal közölni kell, akikre jogot vagy kötelezettséget ró, vagy egyébként érintettek. Nagy számú érdekelt esetén a közlést – az egyesület székhelyén a határozat keltétől kezdődő 15 napra történő kifüggesztésre kerülő - hirdetmény útján is teljesíteni lehet. A határozatok és az egyesület szolgáltatásai igénybevételi módjának nyilvánosságra hozatala az alapítvány székhelyén – a határozat meghozatalának, szolgáltatás nyújtásának megkezdése napjától 15 napig – történő kifüggesztéssel történik, azokba egyébként bárki betekinthet.
 
6/A.2. Az egyesület működési rendjére vonatkozó iratok, üléseinek jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, a munkaterve, éves beszámolója, valamint közhasznúsági melléklete – az egyesület elnökével történt előzetes egyeztetés után - az egyesület székhelyén bárki által megtekinthető.”
 
 
7. §
 
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a Titkár kezeli. Az egyesület tevékenysége során keletkezett, lezárt ügyiratokat az elnök rendelkezésére bocsátja.
 
 
8. §
 
Az egyesület képviseletére az elnök, az alelnök és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületre nézve kötelezettséget keletkeztető nyilatkozatot hármójuk közül legalább ketten közösen tehetnek.
 
A képviselők az előbbiekben jelzett módon rendelkeznek az Egyesület bankszámlája felett.
 
 
 
8/A. §
 
Összeférhetetlenség
 
8/A.1. Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
 
8/A.2. A döntéshozó szerv (közgyűlés), valamint az ügyvezető szerv (elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
8/A.3. A másik közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – :
- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
-           amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.
 
8/A.4. Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozók a Ptk.8:1. § 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók.
 
8/A.5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
 
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
 
8/A.6. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
 
 
9. §
 
Az egyesület vagyona, gazdálkodása
 
9.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közölt célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen okból történő megszűnése esetén a tagot/örökösét az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
 
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik.
 
Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
 
A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban működési-fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésre használja fel, ezen túlmenően pályázatok saját forrásának fedezetére is.
 
9.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik: Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak az esedékes tagdíj befizetésük mértékéig.
 
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Alapszabály vagy a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon sorsáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után Tótkomlósi Önkormányzat tulajdonába kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
 
9.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket, nyilvántartásokat kell vezetni, és azokat az év végén le kell zárni.
 
A költségvetési év végével az elnök a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít (beszámoló)
 
Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása az általonos határozathozatali eljárás rendje szerint zajlik. A beszámolási szabályokat az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 28-30. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően alkalmazza.
 
9.4. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki és gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
 
Az Egyesület, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
 
A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
 
 
Vegyes rendelkezések
 
10. §
 
10.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
 
10.2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket, működésére vonatkozó adatokat, beszámolóját honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.
 
10.3. Az Egyesület várható éves bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, melyre való tekintettel elkülönült felügyelő szerv létrehozásáról nem rendelkezik.
 
 
 
 
 
 
11. §
 
Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
 
Jelen egységes szerkezetű Alapszabály az Egyesület közgyűlése 2014. október 11. napján elfogadott módosításokra is figyelemmel a hatályos rendelkezéseket tartalmazza.
 
Tótkomlóson, 2014. október 11. napján.
 
 
----------------------------------------------
Kancsó János elnök